Programozás

Kérjünk be egy mondatot. Számoljuk meg és írassuk ki, hogy hány szóköz van benne.
Kérjünk be egy mondatot, majd írassuk ki ugyanezt a mondatot szóközök nélkül.
Kérjünk be N darab természetes számot (először N-t kérjük be). Az adatok beírása után a program írja ki a páros és páratlan számok darabszámát, és a páratlan számok összegét!
A húsvét vasárnap dátumát a níceai zsinat a következőképpen határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A dátum március 22-e és április 25-e között változhat. A dátum meghatározására alkalmas a következő algoritmus! Jelölje T az évszámot (1800<=T<=2099). Kiszámítjuk a következő osztási maradékokat:

A = T / 19 maradéka
B = T / 4 maradéka
C = T / 7 maradéka
D = ( 19 . A + 24 ) / 30 maradéka
E = ( 2 . B + 4 . C + 6 . D + 5 ) / 7 maradéka

Ezekből a húsvét vasárnap dátuma:

H = 22 + D + E, ami márciusi dátum, ha H <= 31, különben áprilisban H – 31 -e.

Két kivétel van:
- ha E = 6 és D = 29, akkor H = 50,
- ha E = 6 és D = 28 és A > 10, akkor H = 49.

Készítsünk programot, ami bekér egy évszámot, és meghatározza, majd kiírja a húsvét vasárnap dátumát!
Határozzuk meg és írassuk ki az összes hárommal és öttel egyaránt osztható, 1000-nél kisebb természetes számot.
Olvassunk be egy szöveget, majd írassuk ki a képernyőre a beolvasott szövegből az összes < és > jelek közé írt részeket, mindegyiket új sorba.

Például ha megadjuk a "<Gabor> és Denes <fel>masztak <a diofa>ra." mondatot, a program ezt írja ki:

                            Gabor
                            fel
                            a diofa
Készítsünk programot, amely beolvas egy N természetes számot, majd billentyűzetről bekér N drb. természetes számot és a beolvasás után kiírja melyik ezek közül a számok közül a legkisebb. (Ehhez vezessünk be egy min nevű változót, melyet mindegyik szám beolvasása után összehasonlítunk a számmal, és ha a szám kisebb, akkor megjegyezzük ebben a változóban. A min változót a program elején állítsuk be a lehető legnagyobb számra, aminél biztos hogy mindegyik szám kisebb - pl. 32768, vagy ez helyett a beállítás helyett az első számot olvassuk be (állítsuk be) a min változóba.)
Egészítsük ki az előző programunkat úgy, hogy a beolvasás után a számok közül ne csak a legkisebbet, de a legnagyobbat is írja ki. (Ehhez vezessünk be egy max nevű változót, melyet mindegyik szám beolvasása után összehasonlítunk a számmal, és ha a szám nagyobb, akkor megjegyezzük ebben a változóban. A max változót a program elején állítsuk be a lehető legkisebb számra, aminél biztos hogy mindegyik szám nagyobb - pl. –32767, vagy ez helyett a beállítás helyett az első számot olvassuk be (állítsuk be) a max változóba.)
A program döntse el, hogy a bekért a, b, c természetes számok lehetnek-e egy derékszögű háromszög oldalhosszúságai. Az a és b legyen a két befogó (használjuk Pitagorasz-tételét).
A program döntse el, hogy a bekért a, b, c természetes számok lehetnek-e egy derékszögű háromszög oldalhosszúságai. A programot úgy írjuk meg, hogy az a, b, c számok közül bármelyik lehet a háromszög átfogója, a maradék kettő pedig a befogók (használjuk Pitagorasz-tételét).